Boldog vagyok!

A címnek igazából semmi köze a történethez, csak azért van, mert Balázst megkérdeztem, hogy van-e ötlete, hogy miről írjak blogba. Ő erre azt válaszolte, hogy írjam azt, hogy boldog vagyok! xd
De hogy lehetnék boldog, mikor a világ teli van olyan dolgokkal, amiket utálok! Például utálom ha:
- Valamit nemtudok, ami fontos lenne számomra
- Reggel, buli után full kómásan, és retek büdösen kell hazamennem
- Akármilyen nemű elektromos gitárt basszusgitárnak, esetleg rockgitárnak hívnak
- Utálom, hogy ha valahova akarok menni, a pénzem minimum 50%át a máv és a volán zsebeli be (kurva annyukat)
- Az olyan embereket, amilyeneket néhány bejegyzéssel korábban említettem
De ugyanekkor ezek a dolgok kellenek.:
- Ha mindent tudnék, kurva unalmas lenne az élet
- És igaz, hogy utálok zombi módban hazajönni buliból, de ha elmegyek, valószínű megéri.
- Hát igen a gitáros szori.. Mindig, ha unatkozom, előveszem a gitárt. Szóval jó hogy gitározgatok, és tűröm a tudatlan embereket.
- És kifizetem a mávnak meg a volánnak azt a retek 1100 ft-ot, hogy lejussak pestre 2 óra alatt, minthogy inkább mennyek gyalog 12 órát ( megállás nélkül, 5km/h sebességgel számoltam xd) Mondjuk az ózdi utazás valóban retekszar, a 130 km helyett 230-at kell megtenni -.-
- Aztán még jó, hogy vannak ilyen emberek, ugyanis, így kevesebb IQ-val elérheted az átlag szintet :D.
Hát de ez van.. igaza van Balázsnak, boldog vagyok, hogy utálhatok dolgokat, mert ezáltal más, sokkal értékesebb dolgokat szerethetek. Mert ha a tüskékre figyelsz,
nem érzed a rózsa illatát.
Na jó. A címnek mégis volt némi köze a bejegyzés tartalmához. :D